Reformátuskovácsháza

Reformátuskovácsháza - Seres Sándor írása

2022. szeptember 28. 10:28 - XIV. János

Magam mögött hagyom Mezőkovácsházát, átrobogok a vasúti síneken. Jobbra pillantva látom az állomást, az egykori malmot, amely ma gabonatároló. Ennek közelében volt a kisvonat telephelye, váróteremmel, jegypénztárral, a nagy szerelőcsarnokkal, ahol a mozdonyokat, a kocsikat javították. Később itt alakították ki a Volán-telepet. Most elhagyottan, gazdátlanul áll a pusztában. A nagyállomással szemben terült el a kisvasút rámpája. Itt rakták át az uradalmakból, gazdaságokból érkező terményeket a nagy vagonokba, hogy tovább vigyék Szeged-Csanád, Békéscsaba felé. Befordulok a nyílegyenes, mintegy másfél kilométeres utcára, amelyet, a később kialakított keresztutcákkal együtt mérnökök terveztek. Az idegenek pusztítása után az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején megérkeztek az első telepesek Heves-Nógrád, Árva és Gömör vármegyéből. Ekkoriban, pontosabban 1813-ban alakult ujjá a település 300, zömében református vallású lakossal, amelynek a történelem során több neve is volt. Hívták Bittó-Kovácsházának, Új-Kovácsházának, Érmelléki-Kovácsházának, hogy megkülönböztessék magukat Hosszú-, illetve Mezőkovácsházától. Végül Reformátuskovácsháza mellett tették le a garast. Glasán Bittó Imrének nagy szerepe volt a két település felvirágoztatásában. Meghonosította a kovácsházi pusztán a dohánykertészetet. Fejlődött a falu is. Már 1815-ben megalakult az előljáróság bíróval, jegyzővel, utcakapitánnyal, kisbíróval, számadóesküdttel. Az 1900-as évek elején nagyközséggé nyilvánították. Ekkor már a közigazgatásban főjegyző, segédjegyző, anyakönyvvezető, adóügyintéző, írnok, törvény-, és kisbíró, valamint 12 esküdt dolgozott a községházán. A település feje az öregbíró volt. Az egyházközség 1812-ben alakult meg. Az első prédikátort Tar Jánosnak hívták. Mellette Ács János kurátor, Seres István bíró, Fekete Mihály esküdt alkotta a vezetőséget.

Templom kopjafával

Már a Táncsics Mihály utcán járok, amely a városrész központja. Megállok a szépen felújított református templom előtt. Nézem a falán elhelyezett fekete márványtáblákat, amely az első világháborúban elesett 80 helyi katona nevét örökíti meg. Az ezredfordulón kopjafát is állítottak a szentély elé, amelyet Deák-Fogarasi András lelkész édesapja faragott. Az alkotás a reménységet, a jövőbe vetett hitet, az összefogást, a magyarság megmaradását, az egymáson való segítést szimbolizálja. Először csak imaház volt a faluban, mígnem 1898-ban egyházi segítséggel, kölcsönökből, adományokból, Regdan Sándor tervei alapján felépítették a templomot.

Csend vesz körül, mintha istentiszteleten lennék. Csak egy mackóruhás idős asszony gyalogol a járdán, szemben velem, az aszfalt úton, elektromos kerékpáron suhan a fejkendős nő, a másik oldalon a filagória alatt fiatal lány kevergeti a kávéját. Feltűnik, hogy szinte az összes régi középületet felújították. A buszmegálló mögött van az egykori községháza, mellette a jegyzői lakás. Más világ volt akkoriban, amikor még a községháza udvarán lakott a kisbíró, az istállóban tenyészállatokat gondozott, leveleket kézbesített és kidobolta a faluban a legfrissebb híreket, teendőket. A régi „refi öregkút” megadta magát az időnek. Már csak emlék, hogy az 500 méter mélyről feltörő, 50 fokos víz táplálta a Havas-féle, „Néplavornak” becézett fürdőt. És itt van a mai Tájház épülete, amelyben egykoron Jassik Lajos honvéd őrmester, 1848-as nemzetőr élt. A házat 2014-ben rendbe hozták, azóta itt van a helytörténeti gyűjtemény. A szabadságharcost 1945 után a község vezetői elfelejtették. Ma már a helyreállított síremlékét gondozzák a helyiek és itt tartják minden esztendőben a március 15. ünnepséget. Megállok az elnéptelenedett iskola előtt. A falán elhelyezett tábla a Nagyselmeczy tanító házaspár emlékét őrzi. Nagyselmeczy Istvánt ismertem, a kiváló tanító, iskolaigazgató tevékenyen részt vett a közéletben is, tanácstag, tanácselnök-helyettes volt, részt vett a Hazafias Népfront munkájában, szervezte a fiatalok táboroztatását, könyveket, visszaemlékezéseket írt. Említésre méltó, hogy itt született az első magyar diplomás tanítónő, Kalocsa Róza.

308603119_3337104689901841_3642260875610654885_n.jpg

A második világháború után új világ köszöntött Refkovácsházára is. Megalakult 1950-ben a 330 kataszteri hold földön gazdálkodó Dózsa téesz, a helyi tanácsnak ekkoriban 51 rendes és 23 póttagja volt. Aztán befellegzett az önállóságnak, 1969-ben Mezőkovácsházához csatolták, így jött létre a világ talán leghosszabb nevű települése: Mezőkovácsháza-Reformátuskovácsháza. Az itteniek mindig is nyakas református emberek voltak. Próbáltak tiltakozni, petíciót gyártani valami ellen, kevés sikerrel. Már a 20. század első felében többször kezdeményezték például, hogy Babó-majort a faluhoz csatolják. Nem lett belőle semmi. Aztán 1994-ben népi mozgalom indult az önállóságért, de ez is hamvába hullt. Később 2014-ben előterjesztést készítettek részönkormányzat létesítésére, a mely kezdeményezés szintén kútba esett

Az utca végén, az Orosházára vezető út mellett áll a Farmer csárda. Emlékszem, itt tartották gyűlésüket 1991-ben a kovácsházi radikális kisgazdák, amelyről terjedelmes riportban számoltam be a Délkelet hasábjain. A főhelyen az FKGP akkori elnökének, Torgyán Józsefnek frissen kiadott könyve díszelgett. Nem csoda, hiszen Kovácsháza kisgazdafellegvárnak számított akkoriban, több mint 130 tagja volt a pártnak. Refkovácsházán született Bakos István Géza, aki az édesapja nyomdokain járva újjá szervezte a helyi kisgazdamozgalmat, tisztségeket töltött be az országos, a megyei szervezetben, majd polgármesterré választották. Ma is itt él, gazdálkodik.

Innen nézek vissza az egykori falura, amely 1986, a várossá alakulás óta Mezőkovácsháza városrésze. Egykor épült itt óvoda, iskola, kultúrház, könyvtár, napközi otthon. Ma már csak az óvoda működik. Mégsem kelti a lerobbant település látszatát, mint megannyi társa a megyében. Nemsokára átadják az Innovációs Oktatási és Közösségi Központot. Sokat mond, hogy Refkovácsházán 1949-ben 1500-an éltek. A mostani népességről nincsenek adatok. Egyesek tudni vélik, hogy az utóbbi tíz esztendőben 10 százalékkal gyarapodott a városrész lakóinak a száma, nagyjából ezren vannak.

Ami biztosnak látszik: bírája, főjegyzője, esküdtje és kisbírója, de polgármestere sem lesz a településnek. A kopjafa a templom előtt viszont jó jel. Az összetartozást, a megmaradást, a jövőt és a hitet jelképezi.

Vessünk rá egy pillantást, ha arra járunk.

A fenti cikket a facebook-ról "mentettem meg" mielőtt a face süllyesztőjébe kerül!

Link: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0zsV9ryfGLWZorAiviNw4iy39kJYpNaodpHfk5RKY3TA5PXxRrZnhrMifP2BQRHLxl&id=100008070289133

komment

Búcsúzik az Iskola Facebook-os profilja!

2016. április 17. 11:45 - Reffi Admin

Kedves egykori refi diákok!

Ez úton szeretnék elbúcsúzni minden volt tanártól, diáktól, szülőtől!

Sajnálatos módon a Facebookos profilt hamarosan törölni kell egy "jóakarónk" jóvoltából, akinek nem tetszett a kicsiny közösségünk.

Az elmult évek során sikerült egy áttekinthető, politikamentes oldalt létrehozni, mellyel kicsiny településrészünk volt iskolájának szerettem volna emléket állítani. Ápolva ezzel a közösségünk szellemét. Ezek után a közösségünk új formában kel életre, ahol már nem "ismerős"-ként szerepel a Reformátuskovácsházi Iskola.

Létre kell hozni egy oldalt, amire ezek után fel kell iratkozni. Ennek egyedüli hátulütője, hogy amennyiben a sok lájkvadász oldalra is "feliratkoztál", akkor az itt megosztott tartalmak néha elvesznek!

Ennek elkerülése érdekében az általatok nem látogatott oldalakról le kell iratkozni.

komment

A felújitott kis-iskola épületében...

2016. január 17. 13:13 - Reffi Admin

A Reformátuskovácsházi Iskola Facebook-os üzenőfalán Bontovics Krisztián az alábbi bejegyzést tette közzé:

Információ, tájékoztatás, tények, a Járást 18 települését kiszolgáló TKKI Innovációs, Oktatási és Közösségi Központról (Mezőkovácsháza, Reformátuskovácsháza):

A több, mint 1000 négyzetméteres belső és 2000 négyzetméteres külső térrel (teljesen felújított termek, műhelyek, közösségi terek, kültéri játszótér és fitnesz eszközök) és a több, mint 130 millió forint értékű, minden korosztálynak megfelelő modern eszközparkkal felszerelt Türr István Képző és Kutató Intézet Innovációs, Oktatási és Közösségi Központja 2016 tavaszán (március, április) Mezőkovácsházán (Reformátuskovácsháza) fog megnyílni.

Tovább
komment
süti beállítások módosítása