Reformátuskovácsháza

Ürgehát?

2013. augusztus 22. 19:17 - Reffi Admin

"Ürgehátnak is csúfolták a falut. Ez állítólag onnan ered, hogy egy reformátuskovácsházi ember ürgét öntött a határban és egy arra járó szomszéd községbeli megkérdezte: "Mi az ürge?" "Ürge hát!" - felelte a mi emberünk. Így maradt a falun rajta az "Ürgehát" ragadványnév." - tartja a monda. Viszont a település környékén semmi sem utal erre.

Ellenben létezett egy kisvasúti megálló Ürgehát elnevezéssel Tiszatenyő és Kengyel között, továbbá Jászteleken is található egy Ürgehát dűlő.

De nézzük meg mi is szerepel Brehm: Az állatok világa című könyvében az ürgékről.

A közönséges ürge (Citellus citellus L.)
Hossza kb. 22–24 cm, a farok hossza 7 cm, vállmagassága 9 cm is lehet; súlya kb. 0.5 kg. Bundája laza. Az egyéb szőrök meglehetősen durvák, középen sötétebben gyűrűzöttek; színe a háton sárgásszürke, szabálytalan rozsdasárga hullámvonalakkal átszelt és apró foltokkal pettyezett; a hasoldalon rozsdasárga; álla és nyakának elülső része fehér színű. Homloka és fejének teteje barnával vegyes vörhenyessárga, szemkarikái világosak, lábai rozsdasárgák, lábujjai felé világosabbak, karmai és bajuszsörtéi feketék; felső metszőfogai sárgásak, az alsók fehéresek. A felső testnek gyapjúszőre feketésszürke, az alsóé világosabb barnásszürke, a nyak előrészén egyneműen fehér színű. Orrának hegye feketés, meglehetősen nagy szemeinek csillaga feketés-barna.

Az ürge főképpen Európa keleti részében honos, honnan újabban Sziléziában nyugati irányban terjed.

Az ürge gyenge füvekkel és gyökerekkel, útifűvel, lóherével, hüvelyesek magvaival és mindenféle bogyókkal táplálkozik. Ősz felé e terményekből készletet gyűjt, melyet a hörcsög módjára pofazacskóiban hord haza. E mellett az egerekre és a földön fészkelő madarakra is veszedelmes, mert nemcsak fészkeiket fosztja ki, hanem az öregeket is megtámadja; néhány harapással megöli őket, kirágja az agyvelejüket és végül húsukat is felfalja. Eleségét kecsesen két elülső végtagja közé fogja s hátulján ülve, félig felegyenesedve eszi meg. Evés után megtisztogatja arcát s fejét, és végignyalja, megfésüli bundáját. Vizet csak keveset iszik és rendszerint csak evés után.

Az ürge magyarországi elterjedésére vonatkozólag Méhely a következőket mondja: „Magyarország alföldjein és dombos vidékein, sőt még délnek fekvő hegyoldalain is gyakori, a felföldeken azonban sokkal ritkább s a magasabb hegyvidékeken teljesen hiányzik. Már Erdélyben is nagy ritkaság (Bielz), s például a Magas-Tátrából egyáltalán nem ismerik (Kocyán).” Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy hazánkban elsősorban a félig homokos és löszös területeket szereti. Sajátságos, hogy helyenként tömegesen található, más helyeken pedig – amelyek látszólag semmiben sem különböznek előbbi előfordulási helyeitől – egyáltalán nem találhatók. A Magas-Tátra közelében, Lőcse környékén elég szép számmal él, de csak a Lőcse–Lublói-hegység keleti részein, a Poprádi-fennsíkról hiányzik; ez utóbbi helyen inkább a hörcsög gyakori.

Ebből jól kitűnik, hogy a kovácsházi pusztában nem volt jellemzően elterjedve a faj, így újabb kétség merült fel a mondával kapcsolatban.

Magyarországon jelenleg ezen a linken megtalálható térképen feltüntetett helyeken fordul elő.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ref-kovacshaza.blog.hu/api/trackback/id/tr575471616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása